 |
| Tudnám mit keresek én egyáltalán itt . Felesleges vagyok .. |
*Sophie szemszöge.
Mira furán nézet rám mikor Bronson olyan macsó vagyok kacsintással elhagyta a szobát.
- Ne néz így rám . – mondtam – Őt nem én vertem fejbe légkalapáccsal … szerintem még születésénél fejre pottyantották .- emeltem fel a kezem és vigyorogtam Mirára. Aki két másodperc múlva röhögésben tört ki és lezuhant az ágyról . – Mira ! – ijedtembe ugrottam az ágyra és néztem le a másik oldalon . De ő csak tovább röhögött a földön – Te aztán nem vagy semmi . – dőltem vissza az ágyra .
- Öhmmm… Soph nem segítenél .- legyezte a kezét a levegőben- Ide ragadtam . – de én csak feküdtem és nevettem halkan – TE nő emeld fel a segged és segíts az én seggemet innen fel vánszorogtatni . – kiabálta .
- Jó van na ! Még te vagy felháborodva .- keltem fel és nehezen felhúztam az ágyra.
- Még szép , hogy fel vagyok hiszen béna lettem MIATTAD ! – nézet rám morcoson .
- Miattam ?- kerekedet el a szemem .
- Igen , mikor össze estél a kórházba megint . – szomorodót el – Meg ijedtem és rohanni kezdtem feléd csak aztán megjelent egy ételszállító kicsi kocsi én meg áttaroltam rajta .- na jó nagyon nagy erő kellet ahogy , hogy ne röhögjem halálra magam .
- Khm …- vettem két nagy levegőt- Sajnálom azt. De nem én vagyok a hibás mert te letaroltad a kocsit .- mosolyogtam majd felálltam és én is kitáncoltam a szobájából.
- Tudom , hogy ez a te műved volt ezért Soph 20 perc múlva legyél lent ! – kiabálta utánam Mira.
- Én aztán semmit sem tetted de okis !- mondtam és beszambáztam a szobámba ahol rögtön a fürdőbe mentem és gyorsan le is tusoltam . Majd magam köré tekertem agy lila törölközőt és kimentem a szobámba , hogy keresek valami ruhát magamnak . De úgy látszik ez se fog menni olyan békésen mint el terveztem , mert mikor kiléptem a szobámba az ágyamon Kiowa feküdt .
- Úgy tudom ez az én szobám úgyhogy emeld fel a kerek hátsódat és takarodjál kifelé. – mondtam miközben beálltam a szekrényem elé , hogy kivegyek fehér fehérneműt majd , egy fehér cső nadrágot . Ezeket az ágyra hajítottam mellé kivettem egy barna felsőt és egy barnás szőrös mellényt és végül egy kis övet majd nem maradt hátra más csak egy puha cipő. Bezártam az szekrényt és szembe fordultam az ággyal Kiowa még mindig ott ült és engem nézet.
- Nehezen fogod fel amit mondok vagy mi . –álltam meg előtte- ÁLLJ fel és TAKARODJ ki ! – hangsúlyoztam ki néhány szót .
- Meddig fogsz engem is utálni ?! – nézet fel rám csillogó szemeivel .
- Cch …- sétáltam az ajtóhoz és csaptam be majd vissza mentem és leültem mellé- Ez nem ilyen egyszerű .- sóhajtottam egy nagyot.
- Tudom és megértelek . De érts meg te is engem anyáékat nem is … nekem szükségem van rád . Ha a húgom vagy ha nem de nekem te fontos vagy . És , hogy kiderült , hogy a testvérem vagy még jobban szükségem van rád és vigyázni akarok rád. De te nem engeded . Elhiszem , hogy nehéz neked , de nekem is mert eltolsz és nem engeded , hogy veled legyek . – nézet rám .
- Én nem utállak és nekem is szükségem van rád . De az időre nagyobb szükségem van most. Túl sok nagyon- nagyon sok ez így egyszerre. Nekem nehéz felfogni , hogy te a bátyám vagy és a szüleid az enyémek is . Hiszen 18 évig azt hittem , hogy Jane az anyám … - bámultam magam elé – Adjatok időt nekem … - álltam fel és vettem fel a ruhákat majd a fürdő felé vettem az irányt.
- Értem . Nem akarok még nagyobb éket verni közék ezért hagylak . – állta fel ő is – Csak még egy kérdés. Kivel jössz ma este ?
- Nem megyek ! – ráztam meg a fejem majd bevonultam a fürdőbe és gyorsan magamra kaptam a ruháimat. Majd ahogy készen álltam fel kaptam a táskámat és lerohantam a földszintre ahol Mira már az ajtóba topogott.
- Ideje volt már ! – mondta majd kivágottunk az ajtón együtt- Gyalogoljunk oké?- nézet rám én meg bólogattam.
- És merre?- kérdeztem mikor kiléptünk a kapunk és sétálni kezdtünk a boltok felé.
- Mondjuk vegyünk ruhát ma estére !- mosolygót – És te milyen be jössz ?- nézet rám .
- Ohh , hogy én hát én izéé …- vakartam meg a fejem mikor beléptünk egy ruhaboltba ahol elegáns ruhák hada sorakozott – Izéé a kanapén kívül sehova nem megyek így csak egy szép fehér pólót veszek fel ma este .- nyögtem ki végül nehezen .
- Tessék !?- egy oktávval feljebb csúszott a hangja és dugta ki a fejét kér ruha között.
- Nem megyek .- mosolyogtam rá majd vissza húztam a ruhákat és tovább mentem .
- Ohh mi az , hogy nem jössz ?- már megint két ruha között nézet ki.
- Hát tudod két szó NEM MEGYEK .- mosolyogtam .
- Tudom mit jelenteken a szavak … de miért ?- most már velem szembe állt.
- Mert minek ?- kérdeztem vissza .
- Hogy minek , hogy ott legyél velem …
- Ohh kösz és egyedül ácsorogjak ott …áá inkább kihagyom ..- legyintettem egyet majd kivettem egy fekete ruhát- Ez milyen ?- fordultam vele szembe .
- Jó . De ne terelj ! – tette vissza a ruhát- Majd jössz velem .
- Ahha csak , hogy te Bronsonnal mész emlékszel?- juttattam eszébe .
- Ohh tényleg .Hmm.
- Na látod … én maradok te meg veszel egy cuki ruhát … mondjuk ezt itt ! – emeltem fel egy csoda szép fehér ruhát .
- Azt ! – maradt tátva a szája .
- Úgy-e ! – mosolyogtam .
- De túl drága .- szomorodott el .
- És aztán … ajándék na gyere .- húztam a kasszához és kifizettem neki az ruhát majd a kezébe nyomtam mikor kiléptünk a boltból . Épp , hogy csak két lépést tettem mikor valaki nekem nem jött és együtt a földre nem zuhantunk . Fel néztem az illetőre aki nem volt más mint Taylor . Na de jó nekem. Ajkaink már nagyon közel voltak egymáshoz mikor Mira megkaparta a torkát és ezzel észhez tértünk .
- Bocsi .- mondta Tay majd felhúzott a földről
- Semmi baj .- poroltam le magam .
- Taylor gyere már ! – egy csinos szőke hajú lány jelent meg mellette aki nagyon ismerős volt nekem és hát be is ugrott ki az Taylor Swift.
- Menjünk .- ezzel húzott el Mira .
- Köszönöm .- hálásan rá mosolyogtam mikor már megint a földre kerültem . – Ohh anyám ! – nyögtem fel mert most már a fejemet is beveretem . Kinyitottam a szemem és egy ismerős arccal találtam szembe magam . Hallottam ahogy Mira már a földön fetreng a nevetéstől.
- Sophie tényleg te vagy az ?!- és a hang is ismerős volt . Jobban fókuszáltam miután felálltam a fiú segítségével.
- Igen az a nevem és most már csak bukó sisakkal lépek ki a házból . Áúú.- fogtam a fejem .
- Fel se ismersz ?- kérdezte a fiú.
- Öhmm …- nagyon törtem a fejem mert ismerős volt de a neve nem ugrott be.
- Hutch Dano ! – kiáltotta Mira majd a nyakába vettette magát.
- Miranda szia !- ölelték meg egymást.
- Na most már tudom kivagy ! – mosolyogtam majd én is át öleltem – Örülök , hogy látlak .- mosolyogtam a szemébe amint elengedtem .
- Én is titeket . Hogy vagytok és mit kerestek itt L.A-ben ?- kapta a kezébe a deszkáját .
- Hát ide költöztünk Soph családjához .- kezdet mesélni Mira .
- Sophie beszélhetnék veled ?!- jelent meg mellettem Tay .
- Öhmm … - nézet Mirára aki csak kurtán bólogatott.
– Ott leszünk a kávézóba. – mondta és elment Hutchhal.
- Mit szeretnék Tay?- fordultam vissza felé.
- Csak meg akartam kérdezni , hogy látlak –e ma este ?! – már megint nagyon közel volt hozzám hátráltam egy lépést.
- Nem ! – néztem csóki barna szemeibe – Nincs értelme elmennem . És nem értem miért is kérdezed mikor látom , hogy egy rossz döntés újra itt van . Miért érdekel az téged . Tudtam , hogy nem kéne hinnem neked és most már látom is , nem fogok én oda kelleni . – fordultam meg majd oda sétáltam Miráékhoz akik nagyban nevettek mikor helyet foglaltam mellettük.
- Na mit akart?- kérdezte Mira rögtön .
- Semmi különöset .- mosolyogtam halványan majd oldalra néztem ahol épp Tay hallat el a kocsijával . Szomorú voltam oda bent mert szeretem és nem tudok úgy tenni mintha nem szeretném .
Este mikor Mira már a szobájába készülődőt én csak a szintetizátorom előtt ültem és unottan nyomkodtam a hangokat egyesével oda- vissza. Miért is vagyok itthon ? Ja igen mert fölösleges vagyok ott. Nem is bírnám nézni ahogy ott Taylorra nyalnák egymást. Nem vagyok ehhez elég erős . De egyben nagyon irigy vagyok , mert ők jól fognak szórakozni én meg itthon egyedül fogok ülni és bámulni a tv-t . Na nem baj . Felálltam és ahogy meg mondtam egy szép fehér pólóban voltam . Lesétáltam a nappaliba és bekapcsoltam a tv-t valami sorozat ment , majd kivánszorogtam a konyhába és kivettem egy doboz fagyit a hűtőből előhalásztam egy kanalat majd vissza vánszorogtam és elhelyezkedtem . Magamra tekertem egy pokrócot és bámulni kezdtem a tv-t miközben falatozni kezdtem a finom sztracsatella fagyimat. Már félig fel faltam mikor valaki mellém huppant és ki nem vette a kezemből a kanalat és helyettem kezdte el enni .
- Hé ! – csattantam fel , majd a titokzatos idegenre néztem – Te meg hogy is jöttél be Hutch?- lepődtem meg .
- Ohh Mira engedet be és azt mondta ezt olvasd el !- nyomta a kezembe egy levelet , elvettem és át nyomtam a kezébe a megmaradt fagyit. Csak most tűnt fel , hogy öltönyben van . Megráztam a fejemet és olvasni kezdtem magamba azt a pár sort.
Tudom , tudom , tudom ! Utálni fogsz de ez van szeretlek és kész . Öltözz fel és told ide a segged te is . Pusz Mira.
Ui: Na már nyuszi is vagyok mert ezt nem mondtam … de félek , hogy szét rúgod a hátsómat …de azt már nem így is nyomi vagyok . Szeretlek !:D
Nevetnem kellet ezen amint
végeztem a kis levelet. Összehajtottam majd rá néztem Hutch-ra aki már be is
falta a fagyit .
- Nem tudom mire volt jó ez Mirának . De szét verem a kis hátsóját ha oda érünk . Maradj itt 20 perc és itt vagyok .- adtam ki a parancsot majd felrohantam a szobámba és amint kinyitottam az ajtót egy csoda szép ruha hevert az ágyamon. Tátót szájjal emeltem fel a ruhát az ágyról. Majd a cetlit mellőle.
Az időt meg adtam …de azt , hogy unatkozz nem engedem meg . Remélem tetszik . Demi választotta. Puszi Kiowa .
Még nagyobb lett a mosoly a számon majd berohantam a fürdőbe és csináltam gyorsan egy sminket magamra , majd a hajamat kivasaltam így majdnem a derekaimig ért. Oldalt felcsatoltam de csak az egyik oldalt , majd vissza mentem és csak csodáltam az a szép ruhát . Majd végre magamra kaptam . A cipő is pont olyan szép volt.
Kicsit krém színű volt és csodálatos volt csak ezt tudom mondani . Fel vettem egy kis táskát majd bele tettem minden fontos iratokat és a telefonomat is majd már csak le kellet mennem .
Mikor leértem a lépcsőn Hutch tátott szájjal állt előttem .
- Wooww ….- mondta elég nehezen .
- Köszönöm .- mosolyogtam rá.
- Hölgyem mehetünk ?- nyújtotta a kezét.
- Ezer örömmel uram. – mosolyogtam rá majd együtt indultunk ki a kocsihoz .
Már a tömeg közepén álltunk a kocsival mikor végre megszólaltam eddig nem tudtam mit mondja ezért csak a rádiót hallgattuk de végre rá vettem magam .
- Mira kért meg erre úgy-e ?- kérdeztem mikor segített kiszállni a kocsiból.
- Mint mindig .- mosolygót majd együtt indultunk meg a fotósok hada közt befelé.
- Köszönöm . – adtam egy puszit az arcára mikor beléptünk és rögtön kiszúrtam Mirát aki Bronson mellett állt és a ruha rajta is mesésen állt. Azonnal ő is észre vett és csak mosolygót rám . Mi meg oda mentünk .
- Hűűű haa ön meg ki ?!- jött oda Bronson mintha nem is ismertük volna egymást.
- Helló Hegy .- mosolyogtam rá.
- Hegy ?- kérdezte vissza – Ez most fájt.
- Sziasztok ! – jött egy ismerős hang majd az arc is aki előttem állt meg és csak bámult . Taylor barna szeme ahogy az enyémbe fúródót . De inkább elfordultam . Mert meg jelent a szőke ciklon akinek a szemét helyben kikapartam volna . És nem akartam még jelenetet csinálni így inkább barátnőm felé fordultam . Aki tudta , hogy mi jön és már készül lelkileg erre . Remélem .
- Menekülj tőlem … - mondtam Mirának – Rosszabb vagyok most mint egy grizli anya maci .- ő csak mosolygót rám és közben már törte a fejét a frappáns válaszon amivel olyan nevetést idéz majd elő a csevejünket , hogy azt senki nem tudja majd lehengerelni . Ez van ha mi beszélgetünk .
- Nem tudom mire volt jó ez Mirának . De szét verem a kis hátsóját ha oda érünk . Maradj itt 20 perc és itt vagyok .- adtam ki a parancsot majd felrohantam a szobámba és amint kinyitottam az ajtót egy csoda szép ruha hevert az ágyamon. Tátót szájjal emeltem fel a ruhát az ágyról. Majd a cetlit mellőle.
Az időt meg adtam …de azt , hogy unatkozz nem engedem meg . Remélem tetszik . Demi választotta. Puszi Kiowa .
Még nagyobb lett a mosoly a számon majd berohantam a fürdőbe és csináltam gyorsan egy sminket magamra , majd a hajamat kivasaltam így majdnem a derekaimig ért. Oldalt felcsatoltam de csak az egyik oldalt , majd vissza mentem és csak csodáltam az a szép ruhát . Majd végre magamra kaptam . A cipő is pont olyan szép volt.
Kicsit krém színű volt és csodálatos volt csak ezt tudom mondani . Fel vettem egy kis táskát majd bele tettem minden fontos iratokat és a telefonomat is majd már csak le kellet mennem .
Mikor leértem a lépcsőn Hutch tátott szájjal állt előttem .
- Wooww ….- mondta elég nehezen .
- Köszönöm .- mosolyogtam rá.
- Hölgyem mehetünk ?- nyújtotta a kezét.
- Ezer örömmel uram. – mosolyogtam rá majd együtt indultunk ki a kocsihoz .
Már a tömeg közepén álltunk a kocsival mikor végre megszólaltam eddig nem tudtam mit mondja ezért csak a rádiót hallgattuk de végre rá vettem magam .
- Mira kért meg erre úgy-e ?- kérdeztem mikor segített kiszállni a kocsiból.
- Mint mindig .- mosolygót majd együtt indultunk meg a fotósok hada közt befelé.
- Köszönöm . – adtam egy puszit az arcára mikor beléptünk és rögtön kiszúrtam Mirát aki Bronson mellett állt és a ruha rajta is mesésen állt. Azonnal ő is észre vett és csak mosolygót rám . Mi meg oda mentünk .
- Hűűű haa ön meg ki ?!- jött oda Bronson mintha nem is ismertük volna egymást.
- Helló Hegy .- mosolyogtam rá.
- Hegy ?- kérdezte vissza – Ez most fájt.
- Sziasztok ! – jött egy ismerős hang majd az arc is aki előttem állt meg és csak bámult . Taylor barna szeme ahogy az enyémbe fúródót . De inkább elfordultam . Mert meg jelent a szőke ciklon akinek a szemét helyben kikapartam volna . És nem akartam még jelenetet csinálni így inkább barátnőm felé fordultam . Aki tudta , hogy mi jön és már készül lelkileg erre . Remélem .
- Menekülj tőlem … - mondtam Mirának – Rosszabb vagyok most mint egy grizli anya maci .- ő csak mosolygót rám és közben már törte a fejét a frappáns válaszon amivel olyan nevetést idéz majd elő a csevejünket , hogy azt senki nem tudja majd lehengerelni . Ez van ha mi beszélgetünk .
 |
| Mira ruhája ! |
 | ||
Mira cipője a félsósorban a világos . Sophi-e az aló sorban a világos
|
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése