Egy gond nem elég több kell !
Sophie szemszöge
Síromig követ ez a béna élet. Soha nem leszek olyan mint a többi lány. Akik normális embert találnak maguknak .
Haza érve nem tudtam mi vár még rám , hiszen tuti biztos
vagyok , hogy én ma még itt nagy fej mosást fogok kapni, amit meg is érdemlek
ha úgy nézzük. Hiszen tudtam , hogy sokat iszok akkor kórházba is kerülhetek ,
de nem gondoltam bele . Sokkal okosabb
is lehettem volna tegnap mint , hogy át adjam magam Avan hülyeségének . Miért
is hallgattam rá tegnap ő tuszkolta belém az italt én hülye meg el is fogadtam
.
- Hülye hülye ÉN !- dörmögtem mérgesen magamra mikor beléptem a szobámba és jó hangosan becsuktam az ajtót magam mögött. Nem akartam semmi mást , csak ezt a ruhát ami rajtam van levenni és egy ujjatlan hosszú felsőt fel venni semmi mást . Gyorsan véghez is vittem ezt a tervemet majd elindultam lefelé mezítláb , szerencse , hogy ebben a házban is mindenhol van padlófűtés. De amint leértem a lépcsőn nagy kiabálásra lettem figyelmes ami a nappali és a konyha közül jött. Nem tudom de megint a nagy megszokott hallgatózásom mellet döntöttem de azért kinéztem , hogy kik is azok akik kiabálna . Nem már volt mint Mira és Avan akik egymás nyakát fojtogatták képzeletbe , Mira mögött még ott volt a három fiú mint valami bástya .
- Mit keresel itt nem volt elég neked ?- kérdezte Mira hallani lehetett , hogy benne a harag már teljesen felgyülemlett. Hazudnék , ha azt mondanám nem hallottam azt ami a forgatáson történt de nem is az egészet . - Azt hiszed Sophie inkább neked fog hinni akivel csak egy nyamvadt hete van együtt , hogy el felejtse azt akit szeret még nem is szeret téged szerencsétlen balfácán van Avan . - szűrte a fogai között Mira.
- Egy hét és tudod te milyen kemény egy hét volt , hogy én olyanná tegyem a kis Sophiet , hogy minden szavamat el higgye és most már csak nekem higgyen ne egy ilyen kis ribancnak.- sokkolva álltam a fal mögött és most már bennem is fel ment a pumpa , és még én azt hittem ,hogy ő rendes de nem tévedtem .
- TE szemét görény vagy … csak tud , hogy soha nem fog egy ilyen féreg kényládának hinni aki képes mindenkit tönkre tenni . Minek kell neked miért pont ő ?- erre én is kíváncsi voltam .- Rohadt féreg vagy . - Ava már olyan dühös volt, hogy épp képen akarta törölni barátnőmet de ezt nem hagyhatom . Láttam , ahogy Mirát Kellan és a fiúk maguk mögé tolják.
- Meg ne merd csinálni !- mondtam mikor kiléptem a fal mögül és már az én kezem lendült amint Avan felém nem fordult akkorát lekevertem neki , hogy neki dőlt a díványnak . Azt hittem ennyivel elrendeztem de arra nem gondoltam , hogy vissza kézből tőle én is kapok egy ilyet , ami az én számomra elég erős volt mert még a mellettem lé asztalnak is neki estem ezzel együtt rogytam a földre. Mikor fel néztem már csak azt láttam , hogy Mira mellettem térdel és a három fiú Avannal szembe állt . Azt hittem Kiowa megöli úgy fojtotta a falnak támasztva .
- Jól vagy ?- kérdezte barátnőm , rá néztem és elsápadt.- Azt arcod !- jelentette ki .
- Mi ?- kérdeztem vissza ijedten és oda kaptam ahol fáj . Amint elvettem a kezem és meg láttam a piros vért a kezemmel tudtam , hogy felszakadt valahol egy kicsit az arcom de nem vészed remélem .- Semmi baj nyugi csak egy karcolás.- mondtam Miárnak majd az ő segítségével álltam fel a földről és indultam el a fiúkhoz.
- Téged ember nem tanítottak jó modorra ?- kérdezte de olyan mérhetetlen dühvel Kiowa Avantól. De Ő nem tudót válaszolni.
- Enged el !- fogtam meg Kiowa vállát rám nézet .- Kérlek . - nem hittem , hogy megenyhül és tényleg elengedi de így lett. Avon azzal rögtön a földre rogyott és amint vissza nyerte ön magát már velem szembe állt .
- Ezért még meg fizetsz !- szűrte dühösen Kiowa szemébe .
- Ide figyelj rám te görényke !- fogtam meg az állát és magam felé fordítottam . - Itt csak egy valaki fogy meg fizetni és az te leszel . Úgy , hogy Édes figyeld a postát mert nem sokára kapsz egy kis bírósági idézést. Egy feljelentéssel együtt bántalmazás látod az arcomat te csináltad . Most meg takarod a házamból !- fogtam meg a kezét és ráncigáltam ki a bejárati ajtó felé. Amint kinyitottam és kirángattam rajta csak akkor vettem észre , hogy oda kint már az eső szakad és egy valaki az ajtóba áll.
- Egyszer vissza kapod ezt SOPHIE!- kiabálta nekem majd dühösen hajtott el . De nem tudót érdekelni oda kint egy fiú állt aki csúron vizesen nézet rám . Az arca ami már a vízben ázott a ruháival együtt . Ahogy a barna haján végig szalad az eső ahogy az arcán megcsillant az eső cseppje vagy csak ahogy a barna szemeivel engem nézet. Olyan tökéletes volt előttem , mint egy görög félisten aki az enyém volt de el hagyott .
- Soph...- nem tudom de ahogy kimondta a nevem , már onnan kezdve engem semmi sem érdekelt semmi sem . Azonnal a nyakába ugrottam és ajkait az enyémre nyomtam . Kezeivel át ölelte a derekamat , hogy véletlenül se engedjen el egy percre se . Ajkaink forró lágy és egyben érzékien gyengéd táncban játszottak egymással a szakadó eső közepén . Nem tudod érdekelni , hogy az esőben állok engem most csak ez a pillant tudod érdekelni. Amint elváltunk egymástól azonnal egy méter távolságban hátrébb léptem tőle. - Sophie én annyira de annyira sajnálom hülye voltam és ezt tudtom , hogy nem lehet megbocsájtani de én akkor is próbálkozni fogok. Vissza akarlak kapni téged .- végig az én szemebe nézet de nem tudta nem elkerülni a sebet ami az arcomon volt.- Ő csinálta .- ezt nem kérdésnek szántam hanem inkább kijelentésnek .
- Igen .- halkan mondtam ki de értette a számról.
- Megölöm !- már ment volna Avan után ha nem ragadom meg a kezét.
- Taylor ?!- fordult vissza amint kimondtam nevét , elengedtem a kezét amint megint velem szembe állt és ugyan úgy azt az egy métert meghagytam – Ne tedd! Kérlek , nem szeretném hogy te is bele keveredj ezt majd az ügyvédem elintézi . Én nem tudom miért tettem azt az előbb amit tettem , de megtörtént és sajnálom , mert nem tudom mit érzek éppen és nem akarlak össze zavarni . Sajnálom ...- hajtatóm le szomorúan a fejem .
- Hé, ezzel engem nem össze zavartál hanem még jobban fel spannoltál , hogy küzdjek érted és mindent meg is fogok tenni , hogy végre vissza kapjalak és jóvá tegyem azt amit elbaltáztam . Szeretlek Sophie Tímea Fekete .- az utolsó mondatra kaptam fel a fejem és néztem az övébe , a ruhám és a hajam már olyan vizes volt mintha a medencéből szálltam volna .
- Nekem gondolkoznom kell …. - ezzel berohantam a házba az ajtót nyitva hagytam mert gondoltam Tay bejön majd . - Kiowa kérlek hívd fel az ügyvédet nekem most ezt át ….- nem tudtam folytatni mert az eddig tartót sírásom elő tört és inkább jobbnak láttam ha én most inkább a szobámba rohantok így is tettem . Amint fel értem rögtön az ablakomhoz mentem kinyitottam és úgy ahogy voltam vizesen leültem az ablak párkányra neki dőltem fel tettem a lábam és sírva néztem ki az ablakon . Pár másodperc múlva kinyílt az ajtó és Mira lépet be rajta aki elém telepedet az ablakba .
- Ne sírj !- törölte le a könnycseppjeimet.
- Meg csókoltam ...de nem tudom miért tettem mire olyan nagy fájdalmat okozott nekem, hogy én erre nem pofon vágom amit megérlelne hanem inkább a nyakába ugrom és megcsókolom . Ezért mentem el , hogy elfelejtsem de én még azt se tudom rendesen . Azt hittem Avan egy normális ember de nem . Egy nyomorék görény aki csak engem akart kihasználni . Még élni sem tudok , nem ihatom magam hót részegre mert bele hallhatok , nem mehetek ki az esőbe mint egy tini aki élvezi az éltetett mert bele hallhatok . Egyszerűen gyenge vagyok de nem csak lelkileg hanem fizikailag is . Olyan gyenge , hogy már azt se érdekel mit fog mondani az orvos amikor leadom neki a vért . Nem fog érdekelni lehet , hogy ha meghalok leszek elég erős . - sírva néztem barátnőm szemébe .
- Ne merj nekem még egyszer ilyet mondani Soph ne merj …. te nem mész el erről a földről még én élek . Soha nem merj ilyet mondani nekem. Mit tennék ha nem lennél itt kivel élném az életem kivel hülyülnék Kellannel ? Őt úgy szeretem mint még soha de olyan sok mindent rólam nem fog tudni mint te . Te tudod minden kicsi gondomat bajomat , titkomat , érzésemet. De ő neki ezeket nem mondhatom el . Ezeket csak neked tudom elmondani . Nem akarok egy temetőbe beszélni hozzád. Soha nem akarok oda menni azért , hogy lássam a síros. Soha de soha sem . És nem is fogom engedi ezt . - Mira is sírva nézet rám .
- Látod már megint ezt tettem már megint fájdalmat okoztam neked!- hangosabban mondtam mint kellet volna , de nem is maradtam ott Mira előtt egyenesen beloholtam a fürdőszobámba. Az nap este nem épp olyan felhőtlenül kellemes estém .
- Hülye hülye ÉN !- dörmögtem mérgesen magamra mikor beléptem a szobámba és jó hangosan becsuktam az ajtót magam mögött. Nem akartam semmi mást , csak ezt a ruhát ami rajtam van levenni és egy ujjatlan hosszú felsőt fel venni semmi mást . Gyorsan véghez is vittem ezt a tervemet majd elindultam lefelé mezítláb , szerencse , hogy ebben a házban is mindenhol van padlófűtés. De amint leértem a lépcsőn nagy kiabálásra lettem figyelmes ami a nappali és a konyha közül jött. Nem tudom de megint a nagy megszokott hallgatózásom mellet döntöttem de azért kinéztem , hogy kik is azok akik kiabálna . Nem már volt mint Mira és Avan akik egymás nyakát fojtogatták képzeletbe , Mira mögött még ott volt a három fiú mint valami bástya .
- Mit keresel itt nem volt elég neked ?- kérdezte Mira hallani lehetett , hogy benne a harag már teljesen felgyülemlett. Hazudnék , ha azt mondanám nem hallottam azt ami a forgatáson történt de nem is az egészet . - Azt hiszed Sophie inkább neked fog hinni akivel csak egy nyamvadt hete van együtt , hogy el felejtse azt akit szeret még nem is szeret téged szerencsétlen balfácán van Avan . - szűrte a fogai között Mira.
- Egy hét és tudod te milyen kemény egy hét volt , hogy én olyanná tegyem a kis Sophiet , hogy minden szavamat el higgye és most már csak nekem higgyen ne egy ilyen kis ribancnak.- sokkolva álltam a fal mögött és most már bennem is fel ment a pumpa , és még én azt hittem ,hogy ő rendes de nem tévedtem .
- TE szemét görény vagy … csak tud , hogy soha nem fog egy ilyen féreg kényládának hinni aki képes mindenkit tönkre tenni . Minek kell neked miért pont ő ?- erre én is kíváncsi voltam .- Rohadt féreg vagy . - Ava már olyan dühös volt, hogy épp képen akarta törölni barátnőmet de ezt nem hagyhatom . Láttam , ahogy Mirát Kellan és a fiúk maguk mögé tolják.
- Meg ne merd csinálni !- mondtam mikor kiléptem a fal mögül és már az én kezem lendült amint Avan felém nem fordult akkorát lekevertem neki , hogy neki dőlt a díványnak . Azt hittem ennyivel elrendeztem de arra nem gondoltam , hogy vissza kézből tőle én is kapok egy ilyet , ami az én számomra elég erős volt mert még a mellettem lé asztalnak is neki estem ezzel együtt rogytam a földre. Mikor fel néztem már csak azt láttam , hogy Mira mellettem térdel és a három fiú Avannal szembe állt . Azt hittem Kiowa megöli úgy fojtotta a falnak támasztva .
- Jól vagy ?- kérdezte barátnőm , rá néztem és elsápadt.- Azt arcod !- jelentette ki .
- Mi ?- kérdeztem vissza ijedten és oda kaptam ahol fáj . Amint elvettem a kezem és meg láttam a piros vért a kezemmel tudtam , hogy felszakadt valahol egy kicsit az arcom de nem vészed remélem .- Semmi baj nyugi csak egy karcolás.- mondtam Miárnak majd az ő segítségével álltam fel a földről és indultam el a fiúkhoz.
- Téged ember nem tanítottak jó modorra ?- kérdezte de olyan mérhetetlen dühvel Kiowa Avantól. De Ő nem tudót válaszolni.
- Enged el !- fogtam meg Kiowa vállát rám nézet .- Kérlek . - nem hittem , hogy megenyhül és tényleg elengedi de így lett. Avon azzal rögtön a földre rogyott és amint vissza nyerte ön magát már velem szembe állt .
- Ezért még meg fizetsz !- szűrte dühösen Kiowa szemébe .
- Ide figyelj rám te görényke !- fogtam meg az állát és magam felé fordítottam . - Itt csak egy valaki fogy meg fizetni és az te leszel . Úgy , hogy Édes figyeld a postát mert nem sokára kapsz egy kis bírósági idézést. Egy feljelentéssel együtt bántalmazás látod az arcomat te csináltad . Most meg takarod a házamból !- fogtam meg a kezét és ráncigáltam ki a bejárati ajtó felé. Amint kinyitottam és kirángattam rajta csak akkor vettem észre , hogy oda kint már az eső szakad és egy valaki az ajtóba áll.
- Egyszer vissza kapod ezt SOPHIE!- kiabálta nekem majd dühösen hajtott el . De nem tudót érdekelni oda kint egy fiú állt aki csúron vizesen nézet rám . Az arca ami már a vízben ázott a ruháival együtt . Ahogy a barna haján végig szalad az eső ahogy az arcán megcsillant az eső cseppje vagy csak ahogy a barna szemeivel engem nézet. Olyan tökéletes volt előttem , mint egy görög félisten aki az enyém volt de el hagyott .
- Soph...- nem tudom de ahogy kimondta a nevem , már onnan kezdve engem semmi sem érdekelt semmi sem . Azonnal a nyakába ugrottam és ajkait az enyémre nyomtam . Kezeivel át ölelte a derekamat , hogy véletlenül se engedjen el egy percre se . Ajkaink forró lágy és egyben érzékien gyengéd táncban játszottak egymással a szakadó eső közepén . Nem tudod érdekelni , hogy az esőben állok engem most csak ez a pillant tudod érdekelni. Amint elváltunk egymástól azonnal egy méter távolságban hátrébb léptem tőle. - Sophie én annyira de annyira sajnálom hülye voltam és ezt tudtom , hogy nem lehet megbocsájtani de én akkor is próbálkozni fogok. Vissza akarlak kapni téged .- végig az én szemebe nézet de nem tudta nem elkerülni a sebet ami az arcomon volt.- Ő csinálta .- ezt nem kérdésnek szántam hanem inkább kijelentésnek .
- Igen .- halkan mondtam ki de értette a számról.
- Megölöm !- már ment volna Avan után ha nem ragadom meg a kezét.
- Taylor ?!- fordult vissza amint kimondtam nevét , elengedtem a kezét amint megint velem szembe állt és ugyan úgy azt az egy métert meghagytam – Ne tedd! Kérlek , nem szeretném hogy te is bele keveredj ezt majd az ügyvédem elintézi . Én nem tudom miért tettem azt az előbb amit tettem , de megtörtént és sajnálom , mert nem tudom mit érzek éppen és nem akarlak össze zavarni . Sajnálom ...- hajtatóm le szomorúan a fejem .
- Hé, ezzel engem nem össze zavartál hanem még jobban fel spannoltál , hogy küzdjek érted és mindent meg is fogok tenni , hogy végre vissza kapjalak és jóvá tegyem azt amit elbaltáztam . Szeretlek Sophie Tímea Fekete .- az utolsó mondatra kaptam fel a fejem és néztem az övébe , a ruhám és a hajam már olyan vizes volt mintha a medencéből szálltam volna .
- Nekem gondolkoznom kell …. - ezzel berohantam a házba az ajtót nyitva hagytam mert gondoltam Tay bejön majd . - Kiowa kérlek hívd fel az ügyvédet nekem most ezt át ….- nem tudtam folytatni mert az eddig tartót sírásom elő tört és inkább jobbnak láttam ha én most inkább a szobámba rohantok így is tettem . Amint fel értem rögtön az ablakomhoz mentem kinyitottam és úgy ahogy voltam vizesen leültem az ablak párkányra neki dőltem fel tettem a lábam és sírva néztem ki az ablakon . Pár másodperc múlva kinyílt az ajtó és Mira lépet be rajta aki elém telepedet az ablakba .
- Ne sírj !- törölte le a könnycseppjeimet.
- Meg csókoltam ...de nem tudom miért tettem mire olyan nagy fájdalmat okozott nekem, hogy én erre nem pofon vágom amit megérlelne hanem inkább a nyakába ugrom és megcsókolom . Ezért mentem el , hogy elfelejtsem de én még azt se tudom rendesen . Azt hittem Avan egy normális ember de nem . Egy nyomorék görény aki csak engem akart kihasználni . Még élni sem tudok , nem ihatom magam hót részegre mert bele hallhatok , nem mehetek ki az esőbe mint egy tini aki élvezi az éltetett mert bele hallhatok . Egyszerűen gyenge vagyok de nem csak lelkileg hanem fizikailag is . Olyan gyenge , hogy már azt se érdekel mit fog mondani az orvos amikor leadom neki a vért . Nem fog érdekelni lehet , hogy ha meghalok leszek elég erős . - sírva néztem barátnőm szemébe .
- Ne merj nekem még egyszer ilyet mondani Soph ne merj …. te nem mész el erről a földről még én élek . Soha nem merj ilyet mondani nekem. Mit tennék ha nem lennél itt kivel élném az életem kivel hülyülnék Kellannel ? Őt úgy szeretem mint még soha de olyan sok mindent rólam nem fog tudni mint te . Te tudod minden kicsi gondomat bajomat , titkomat , érzésemet. De ő neki ezeket nem mondhatom el . Ezeket csak neked tudom elmondani . Nem akarok egy temetőbe beszélni hozzád. Soha nem akarok oda menni azért , hogy lássam a síros. Soha de soha sem . És nem is fogom engedi ezt . - Mira is sírva nézet rám .
- Látod már megint ezt tettem már megint fájdalmat okoztam neked!- hangosabban mondtam mint kellet volna , de nem is maradtam ott Mira előtt egyenesen beloholtam a fürdőszobámba. Az nap este nem épp olyan felhőtlenül kellemes estém .
Reggel .
Nem is az vagyok aki azt hittem ,hogy eddig vagyok ?!
Nem is az vagyok aki azt hittem ,hogy eddig vagyok ?!
- Halló ?
- Kicsim anya vagyok … apádat a Los Angelesi kórházba vitték !- anyám hangja csendült fel a vonal másik végén . Azonnal kinyílt a szemem és még az ágyból is kiugrottam .
- MI ???- jó formán kiabáltam .
- Gyere be kérlek ! - ezzel vagy megszakadt a vonal vagy letette de nem is nagyon érdekelt. Sírva rohantam a szekrényemre ahol gyorsan kikaptam egy farmart és felsőt és egy kabátot a cipőmet magamra kaptam közben gyorsan össze kötöttem a hajam … zsebre vágtam mobilom és kézbe fogtam tárcám és a kocsikulcsom és már futottam is le ahol már a családom felöltözve volt. Kiowába ütköztem amint leértem a lépcsőn .
- Apa apa !!- ennyit nyögtem a karjaiban .
- Mi baj Soph?
- Apámat kórházba vitték még hozzá ide … azonnal be kell mennem.- kiabáltam sírva .
- MI ?!- Tess és Bob egyszerre kiáltottak fel . Nem is hezitáltak tovább Kiowa kivette a kezemből a kulcsot Mira és ő át karoltak és így mentünk a kocsihoz , majd a beültettek és már hajtottunk is a kórház felé. Amint oda értünk én voltam az első aki kiugrott a kocsiból és a kórházba szalad azonnal útbaigazítottak és már futottam is . Anyám a szoba előtt az üveg falnál állt és sírva nézet befelé.
- Anya !- halkan kiabáltam mikor oda értem mellé és nyakába ugrottam .- Miért ?- kérdeztem mikor elengedtem és benéztem az ablakon túl apám feküdt ott , az orvos épp őt nézte .
- Mikor elmentél az nap lett rosszul apád , de nem akartunk zavarni azt hittük csak egy is megfázás vagy én nem tudok ...de egyre rosszabbul lett . És ide hozták ...- sírta anyám . Már a többiek is megérkeztek mikor az orvos kijött.
- Mi a baja az apámnak ?- támadtam le azonnal szegényt.
- Sajnálom ha az apja még ma nem kap vagy még ezen a héten új vesét meghall .- nem tudom fel fogni amit mond .- Találnunk kell donort de gyorsan .
- ÉN leszek … bármit megteszek , hogy az apám éljen ...engem nézzen meg , kérem...- jó formán térden állba könyörögtem .
- Rendben … az anyát már megvizsgáltam de ő nem lehet kérlek gyere velem akkor .- mondta én meg mentem is utána . Egy kis szobába ami egy kisebb fajta renderő lehetett leültette az székre ő meg kotorászni kezet a szekrénybe ahol nem sokkal később kivette egy fecskendőt.
- Most veszek tőled vért és azt rögtön ez után meg is vizsgálom ha egyezés van akkor akár ma el is végezhetjük a műtétet .
- Rendben .- szorítottam össze a fogamat soha nem szerettem a tűket de ki kell bírnom apám ért. Éreztem ahogy belém nyomja a kis vékony tűt majd azt is , hogy kihúzza fájt de nem olyan világá szóló fájdalom volt. Rá tett egy kis vattát a kis pontra ahol véreztem majd mondtam , hogy mennyek ki és a többiekkel várjk így is tettem és mire kiértem egy nem várt ember is ott volt Tay . Nem tudom , hogy kihívta ide de nem is érdekelt örültem , hogy itt van ezért oda mentem és megöleltem nem tudom mióta álltunk így mikor végre meg is szólaltam .
- Nem tudom ki mondta el de köszönöm , hogy itt vagy .- pusziltam meg az arcát majd a szemébe néztem .
- Mira mondta és ez semmiség.- mosolygót rám , majd anyám hoz mentem aki még mindig az ablak előtt állt.
- Anya .- öleltem meg .
- Sajnálom Kicsim sajnálom, hogy nem mondtuk el de nem gondoltunk , hogy ilyen nagy a baj .- szabadkozót.
- Semmi baj nyugalom . - csitítottam .
- Jól van. Mi törtné az arcoddal ?- kérdezte amint a szembe nézet . - És hol van Avan ?
- Avan valahol van de nem velem szakítottam vele és az arcomon a sebet is ő okozta de kérlek ne kezd el nekem sipákolni tegnap már Kiowa feljelentette így Avannal majd a bíróságon találkozom .- mondtam és ennyivel én le is zártam és szerencsémre anyám is mert az orvos vissza is jött.
- Sophie beszélnem kell magával négy szem közt. - hívott félre az orvos.
- Mi a baj ? Nem vagyok jó úgy -e ? - kérdezte rögtön .
- Nem . - mondta ki az orvos .- Értem . - szomorúan lehajtott fejjel indultam el a többiek felé.
- Sajnálom , de vér vétel kimutatta, hogy sem az anya sem az apja nem az igazi szülei .És , hogy súlyos májbeteg .- kiabálta utánam mire én meg rökönyödtem és szél sebesen kaptam fel a fejem és fordultam vissza az orvos felé. Ezt nem csak én hanem az egész folyós hallodat .
- Tessék?- alig tudtam ki mondani .
- Az ön szülei Tess és Bob !Sajnálom hogy tőlem ke....- mondta az orvos én meg már fel fogni nem tudtam amit mond , annyit vettem észre , hogy a talaj megint eltűnik a lábam alól és meg érzem a kemény föld ölelését.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése