Sophie szemszöge
Azt hiszed minden jó lesz mikor haza térsz de koránt sem az vár amire számítasz !
Azt hiszed minden jó lesz mikor haza térsz de koránt sem az vár amire számítasz !
Reggel elég kótyagosan keltem ki az ágyból lehet , hogy nem
volt jó ötlet egymás után annyi piát meginnom . Nagyon nem volt jó ötlet.
Kimásztam és bevánszorogtam elég nehezen a fürdőszobába , megálltam a tükör
előtt és azt hittem ott helyben szívinfartus kapok nagyon szarul néztem ki
. Gyorsan megmostam az arcom és valami
emberi formát csináltam magamra. Majd vissza mentem a szobába és csak akkor
tűnt fel , hogy Avan már sehol . hát ez is remek . Oda mentem az ágyhoz mert
volt a másik párnán egy kis cetli. Levettem és gyorsan elolvastam .
Szia kicsim ne haragudj elkellet mennem .
Csók Avan .
Hát ezt hamart elolvastam vissza tettem oda ahol volt a cetli majd , nehezen és szédelegve álltam de az ágyról , hogy valami ruha darabot kapjak magamra. Gyorsan fel is vettem valamit amit összeválogattam , majd zsebre dugtam telefonom és a pénztárcám és elindultam lefelé. Nem mondom , hogy az olyan könnyedén ment de épségben leértem a lépcsőn épp csak beakartam fordulni a konyhába mikor Kiowába ütköztem . Mosolyogva néztem rá mert olyan rég láttam azonnal meg is öleltem.
- Hello elveszet lány .- ölelt ő is jó szorosan magához.
- Hiányoztál nagy medve ..- mosolyogtam bele a mondatomba .
- Te is nekem . – puszilta meg a homlokom majd úgy eltolt magától , hogy a szemembe tudjon nézni .- Jézus te lány nagyon nem nézel ki jól . Jól vagy ? – sápadt le , ezt nem hiszem el ennyire lehet látni . Aj elmegyek egy smink tanfolyamra .
- Persze , hogy jól vagyok erős vagyok mint a bivaly .. Mira hol van ?- terelni akartam a témát és úgy érzem , hogy sikerült is .
- Kellanél aludt tegnap este . De gondolom már kint van a forgatáson .
- Értem . Veled mehetnék beszélni szeretnék vele !- mosolyogtam .
- Persze akkor indulás mert én meg elkések .- jó formán futni kezdet kifelé , na még ez is mivel nem akartam lebukni így inkább tartottam vele a tempót . Lihegve ültem be a kocsiba és csatoltam be a biztonsági övet. Letekertem az ablakot mert úgy éreztem ha nem kapok rögtön friss levegőt a tüdőmbe akkor én itt elájulok .
Nem igazán szólt hozzám Kiowa pedig azt vártam , hogy nekem ront , hogy miért is mentem le és miért így miért nem beszéltem velük meg ….
De nem még hozzám sem szólt és ez kezdet egy kicsit fájni nekem , vagy csak azért mert nem akar még jobban oda bent nekem fájdalmat okozni mert tudja jól , hogy nem akartam elmenni de ez a kis szabadság gondolkodás kellet nekem .
Csöndben ültük végig az oda vezető utat mikor megállt a kis parkolóban akkor vettem rá magam , hogy végre meg szólaljak . Már épp a kiszálláshoz készült mikor meg szólaltam .
- Miért nem kiabálsz velem mert így mentem el ?- kérdeztem , de nem néztem rá csak az övemet kapcsoltam ki majd magam elé bámultam inkább .
- Mert nem látom értelmét , hogy neked essek Soph , pedig nagyon szeretném neked megmondani a magamét azért mert így elmentél. De eltudom képzelni mi zajlót le benned akkor és nem akarok még nagyobb lyukat fúrni a szívedbe . – csukta vissza az ajtót.
- Pedig lehet , azt kéne !- én meg kiszálltam és magamra előröltettem egy mosolyt majd elindultam a tömegben álló csapat felé aki már majdnem mind talpig felöltözve forgatásra készen álltak. Mikor oda nem vett észre senki ezért azt se vették észre , hogy hallom amit mondanak .
- Mi a baj Mira ?- kérdezte Alex . Én meg inkább a kis kunyhó mögé bújtam , hogy ne lássanak meg .
- Baj miből veszed , hogy baj van ?!- riadt fel barátnőm és hadarni kezdet és is hallottam , hogy valami baj van .
- Mert látszik rajta . Talán nem örülsz , hogy újra itt van Sophie és ahogy hallottuk egy új udvarlóval együtt jött vissza . – hű de hamar terjed itt a hír.
- De örülök , hogy itt van nagyon is .. de bár ne Avant szúrta volna ki magának .- ez kezdet egyre érdekesebb lenni .
- Hogy érted?- egy ismerős hang csendül fel , amelyiket bárki közül fel tudnám ismerni .
- Ismerem őt és épp nem a legrendesebb srácok közé tartózik … - ennyit tudtam kihallgatni mert Kiowa oda ért mögém .
- Jobb elbújni mint megkérdezni ?!- suttogta a fülembe.
- Sokkal jobb senkinek látszani mint a szemébe nézni .- mondtam majd kiléptem a kunyhó mögül . – Sziasztok!- mosolyogtam kedvesen és egy halványát integettem majd vissza dugtam a zsebembe a kezem .
- Héé itt a mi elveszet bárányunk. – kiabálták sokan egyszerre majd sorra mindenki a nyakamba vetette magát.
- Meg fogok fulladni …- mondtam mikor Ash olyan hevesen ölelt magához , mint mindig .
- Jól van na ennyit megérdemeltem .- mosolygót rám.
- Vámpírok a helyükre !!! – annyira megijedtem a hangos bemondótól . De reméltem , hogy még egyszer nem mondják be . Minden vámpír elindult a helyére még Kellan is nyomot egy csókot Mira szájára majd rám mosolygót vállba veregetett és elment . Ott maradtam Mirával és a farkasokkal akik között ott ült az a személy is aki miatt elmentem .
- Beszélnem kell veled .- mondtam Mirának aki mosolyogva állt fel és jött utánam . Pár méter után megálltam és szembe fordultam vele . Nem bírtam és sírva borultam a nyakába . – Még a hülyénél és hülyébb voltam mikor elmentem de azt hittem így el tudom Őt felejteni .- néztem egy percre Tay-ra aki egy folytában engem bámult majd vissza Mira szemébe .- De ez nem olyan könnyű mint azt oda bent hittem . Sajnálom .
- Ezért vagyok én és a többiek itt , hogy segítsünk és ne kelljen elmenekülnöd mindig . – mosolygót rám .
- Tudom . De akkor a harag és a rémület eluralkodót rajtam és nem tudtam mit tenni . Csak az járt a fejembe , hogy El el és el innen jó messzire vagy baj lesz nagy nagyon nagy baj .- hadonásztam a kezemmel mint egy idegbeteg közben .
- Hé , állj le idegbeteg némberem oké? – fogta le Mira a kezem . – Vagy isten bizony fel pofozlak . – ezen el kellet mosolyognom .
- Lehet , hogy kéne az a pofon nekem most ! – kicsit megtántorodtam és ezt Mira is észre vette.
- Héé, jól vagy ?- nézet rám aggódva azonnal .
- Persze .- mosolyogtam mikor vissza nyertem az egyen súlyom.
- Nem úgy látom … miért ittál ennyit tudod jó , hogy …
- Semmi bajom te lány megnyugodnál …- fojtódtam bele a szót jobbnak láttam.
- De..
- Nincs de inkább menjünk …- indultam el vissza a megmaradt csapathoz. – Várj !- az út felénél megtorpantam .- Mindent elmondtál Taynak vagy mit tettél egyáltalán ?
- Hogy mit tettem , mikor elrohantál olyan sebesen én azt hittem ott helyben megmutatom neki milyen ízletes a föld ami jár. De aztán nem tettem és nem tudom miért nem tettem mikor meg kellet volna tennem ebbe biztos voltam és még vagyok is . – na ez aztán Mirás volt a javából .- Na miután elmentél én Taylor után mentem és ott találtam ahogy gondolom te is azt a lányzot aki csak egy takaróba vagy mibe volt bugyolálva . megkértem elsőként szépen , hogy emelje fel a kicsi seggét és takarodjon onnan. De ő csak azt hajtogatta , hogy Taylor és már síros félős szemmel nézet rá persze , ő egy szót sem szólt csak bámult összevissza . Már untam , hogy ott sipákol másodjára már nem voltam olyan kedves vele erre ő fel emelte a tuti , hogy szilikonos hátsólyát és ahogy volt elment .- ezen mosolyognom kellet de csendben hallgattam tovább . – Majd ahogy elhagyta a kocsit szó szerint keresztbe tudtam volna harapni Tay nyakát úgy neki estem … minden hozzá vágtam amit csak tudtam .. majd elkezdet velem kiabálni és ezen még jobban pipa lettem ki ő , hogy velem kiabáljon mikor nem tud semmit . Ezt is hozzá vágytam mire ledöbbent és értetlen képpel nézet rám majd elmondtam neki , hogy miatta vesztettél el minden emlékezed egy időre mire ő sokkolva ült le a székbe ekkor csörrent meg a mobilom és Tess mondta , hogy te egy levelet hagytál nekem amit elolvasót és azt írtad ,hogy elmentél . Ekkor törtem össze és majdnem fel is pofoztam volna Tayt de a saját szememmel akartam látni a levelet így ha rohantunk .. – ezen kicsit nagyon szomorú lettem mert fájdalmat okoztam nekik mikor nem akartam .
- Sajnálom Mira.- indultam el megint a többiek felé .- Tudom , hogy nem kelet volna ÍGY elmennem de mondom az a bizonyos PIROS köd ellepte az agyamat és nem hagyta , hogy értelmesen át gondoljam mit tegyek és mi lenne most a legjobb …- Már megint szédülni kezdtem de most rosszabb volt egyre jobban nem éreztem a talajt a lábam alatt majd már csak a sötétség….
Szia kicsim ne haragudj elkellet mennem .
Csók Avan . Hát ezt hamart elolvastam vissza tettem oda ahol volt a cetli majd , nehezen és szédelegve álltam de az ágyról , hogy valami ruha darabot kapjak magamra. Gyorsan fel is vettem valamit amit összeválogattam , majd zsebre dugtam telefonom és a pénztárcám és elindultam lefelé. Nem mondom , hogy az olyan könnyedén ment de épségben leértem a lépcsőn épp csak beakartam fordulni a konyhába mikor Kiowába ütköztem . Mosolyogva néztem rá mert olyan rég láttam azonnal meg is öleltem.
- Hello elveszet lány .- ölelt ő is jó szorosan magához.
- Hiányoztál nagy medve ..- mosolyogtam bele a mondatomba .
- Te is nekem . – puszilta meg a homlokom majd úgy eltolt magától , hogy a szemembe tudjon nézni .- Jézus te lány nagyon nem nézel ki jól . Jól vagy ? – sápadt le , ezt nem hiszem el ennyire lehet látni . Aj elmegyek egy smink tanfolyamra .
- Persze , hogy jól vagyok erős vagyok mint a bivaly .. Mira hol van ?- terelni akartam a témát és úgy érzem , hogy sikerült is .
- Kellanél aludt tegnap este . De gondolom már kint van a forgatáson .
- Értem . Veled mehetnék beszélni szeretnék vele !- mosolyogtam .
- Persze akkor indulás mert én meg elkések .- jó formán futni kezdet kifelé , na még ez is mivel nem akartam lebukni így inkább tartottam vele a tempót . Lihegve ültem be a kocsiba és csatoltam be a biztonsági övet. Letekertem az ablakot mert úgy éreztem ha nem kapok rögtön friss levegőt a tüdőmbe akkor én itt elájulok .
Nem igazán szólt hozzám Kiowa pedig azt vártam , hogy nekem ront , hogy miért is mentem le és miért így miért nem beszéltem velük meg ….
De nem még hozzám sem szólt és ez kezdet egy kicsit fájni nekem , vagy csak azért mert nem akar még jobban oda bent nekem fájdalmat okozni mert tudja jól , hogy nem akartam elmenni de ez a kis szabadság gondolkodás kellet nekem .
Csöndben ültük végig az oda vezető utat mikor megállt a kis parkolóban akkor vettem rá magam , hogy végre meg szólaljak . Már épp a kiszálláshoz készült mikor meg szólaltam .
- Miért nem kiabálsz velem mert így mentem el ?- kérdeztem , de nem néztem rá csak az övemet kapcsoltam ki majd magam elé bámultam inkább .
- Mert nem látom értelmét , hogy neked essek Soph , pedig nagyon szeretném neked megmondani a magamét azért mert így elmentél. De eltudom képzelni mi zajlót le benned akkor és nem akarok még nagyobb lyukat fúrni a szívedbe . – csukta vissza az ajtót.
- Pedig lehet , azt kéne !- én meg kiszálltam és magamra előröltettem egy mosolyt majd elindultam a tömegben álló csapat felé aki már majdnem mind talpig felöltözve forgatásra készen álltak. Mikor oda nem vett észre senki ezért azt se vették észre , hogy hallom amit mondanak .
- Mi a baj Mira ?- kérdezte Alex . Én meg inkább a kis kunyhó mögé bújtam , hogy ne lássanak meg .
- Baj miből veszed , hogy baj van ?!- riadt fel barátnőm és hadarni kezdet és is hallottam , hogy valami baj van .
- Mert látszik rajta . Talán nem örülsz , hogy újra itt van Sophie és ahogy hallottuk egy új udvarlóval együtt jött vissza . – hű de hamar terjed itt a hír.
- De örülök , hogy itt van nagyon is .. de bár ne Avant szúrta volna ki magának .- ez kezdet egyre érdekesebb lenni .
- Hogy érted?- egy ismerős hang csendül fel , amelyiket bárki közül fel tudnám ismerni .
- Ismerem őt és épp nem a legrendesebb srácok közé tartózik … - ennyit tudtam kihallgatni mert Kiowa oda ért mögém .
- Jobb elbújni mint megkérdezni ?!- suttogta a fülembe.
- Sokkal jobb senkinek látszani mint a szemébe nézni .- mondtam majd kiléptem a kunyhó mögül . – Sziasztok!- mosolyogtam kedvesen és egy halványát integettem majd vissza dugtam a zsebembe a kezem .
- Héé itt a mi elveszet bárányunk. – kiabálták sokan egyszerre majd sorra mindenki a nyakamba vetette magát.
- Meg fogok fulladni …- mondtam mikor Ash olyan hevesen ölelt magához , mint mindig .
- Jól van na ennyit megérdemeltem .- mosolygót rám.
- Vámpírok a helyükre !!! – annyira megijedtem a hangos bemondótól . De reméltem , hogy még egyszer nem mondják be . Minden vámpír elindult a helyére még Kellan is nyomot egy csókot Mira szájára majd rám mosolygót vállba veregetett és elment . Ott maradtam Mirával és a farkasokkal akik között ott ült az a személy is aki miatt elmentem .
- Beszélnem kell veled .- mondtam Mirának aki mosolyogva állt fel és jött utánam . Pár méter után megálltam és szembe fordultam vele . Nem bírtam és sírva borultam a nyakába . – Még a hülyénél és hülyébb voltam mikor elmentem de azt hittem így el tudom Őt felejteni .- néztem egy percre Tay-ra aki egy folytában engem bámult majd vissza Mira szemébe .- De ez nem olyan könnyű mint azt oda bent hittem . Sajnálom .
- Ezért vagyok én és a többiek itt , hogy segítsünk és ne kelljen elmenekülnöd mindig . – mosolygót rám .
- Tudom . De akkor a harag és a rémület eluralkodót rajtam és nem tudtam mit tenni . Csak az járt a fejembe , hogy El el és el innen jó messzire vagy baj lesz nagy nagyon nagy baj .- hadonásztam a kezemmel mint egy idegbeteg közben .
- Hé , állj le idegbeteg némberem oké? – fogta le Mira a kezem . – Vagy isten bizony fel pofozlak . – ezen el kellet mosolyognom .
- Lehet , hogy kéne az a pofon nekem most ! – kicsit megtántorodtam és ezt Mira is észre vette.
- Héé, jól vagy ?- nézet rám aggódva azonnal .
- Persze .- mosolyogtam mikor vissza nyertem az egyen súlyom.
- Nem úgy látom … miért ittál ennyit tudod jó , hogy …
- Semmi bajom te lány megnyugodnál …- fojtódtam bele a szót jobbnak láttam.
- De..
- Nincs de inkább menjünk …- indultam el vissza a megmaradt csapathoz. – Várj !- az út felénél megtorpantam .- Mindent elmondtál Taynak vagy mit tettél egyáltalán ?
- Hogy mit tettem , mikor elrohantál olyan sebesen én azt hittem ott helyben megmutatom neki milyen ízletes a föld ami jár. De aztán nem tettem és nem tudom miért nem tettem mikor meg kellet volna tennem ebbe biztos voltam és még vagyok is . – na ez aztán Mirás volt a javából .- Na miután elmentél én Taylor után mentem és ott találtam ahogy gondolom te is azt a lányzot aki csak egy takaróba vagy mibe volt bugyolálva . megkértem elsőként szépen , hogy emelje fel a kicsi seggét és takarodjon onnan. De ő csak azt hajtogatta , hogy Taylor és már síros félős szemmel nézet rá persze , ő egy szót sem szólt csak bámult összevissza . Már untam , hogy ott sipákol másodjára már nem voltam olyan kedves vele erre ő fel emelte a tuti , hogy szilikonos hátsólyát és ahogy volt elment .- ezen mosolyognom kellet de csendben hallgattam tovább . – Majd ahogy elhagyta a kocsit szó szerint keresztbe tudtam volna harapni Tay nyakát úgy neki estem … minden hozzá vágtam amit csak tudtam .. majd elkezdet velem kiabálni és ezen még jobban pipa lettem ki ő , hogy velem kiabáljon mikor nem tud semmit . Ezt is hozzá vágytam mire ledöbbent és értetlen képpel nézet rám majd elmondtam neki , hogy miatta vesztettél el minden emlékezed egy időre mire ő sokkolva ült le a székbe ekkor csörrent meg a mobilom és Tess mondta , hogy te egy levelet hagytál nekem amit elolvasót és azt írtad ,hogy elmentél . Ekkor törtem össze és majdnem fel is pofoztam volna Tayt de a saját szememmel akartam látni a levelet így ha rohantunk .. – ezen kicsit nagyon szomorú lettem mert fájdalmat okoztam nekik mikor nem akartam .
- Sajnálom Mira.- indultam el megint a többiek felé .- Tudom , hogy nem kelet volna ÍGY elmennem de mondom az a bizonyos PIROS köd ellepte az agyamat és nem hagyta , hogy értelmesen át gondoljam mit tegyek és mi lenne most a legjobb …- Már megint szédülni kezdtem de most rosszabb volt egyre jobban nem éreztem a talajt a lábam alatt majd már csak a sötétség….
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése